Azt mindenki tudja és tapasztalhatja, hogy az egészségtelen étkezési szokások - habzsolás, túlevés esetleg koplalás, egyoldalú táplálkozás, nehéz, fűszeres, zsíros, cukros ételek fogyasztása - rossz közérzetet és hangulatot, olykor betegségeket is okozhatnak. Ennek az az oka, hogy az idegrendszer és az emésztőrendszer között szoros kapcsolat áll fenn. Közös munkájuk befolyásolja nemcsak a táplálék feldolgozását, de az immunreakciókat és az idegrendszer működését is. A bélrendszert szokás második agynak is nevezni.
Az emésztés és a lélek
Tudományosan igazolt, hogy az agyban és az emésztőrendszerben is jelei vannak a szorongásnak, a depressziónak, a gyomorfekélynek vagy a Parkinson-kórnak. Egyre több kutatás bizonyítja azt is, hogy a bélrendszer működése az egész szervezetre hat, a lelki egészségre is. Az agyat és a bélidegrendszert összeköti a bolygóideg, amely a tizenkét pár agyideg közé tartozik. A bolygóideg az összes létfontosságú zsigeri szervet beidegzi: a nyelőcsövet, a gyomrot, a májat, a vékony- és vastagbelet. A bélrendszer azonban nem csak kapja a parancsokat az agyból, hanem küld is fel információkat. A bolygóideg elektromos ingerlése például a kísérletek alapján csökkenti azepilepsziaés a depresszió tüneteit, van is erre alapuló kezelés.
Az agyhoz hasonlóan működik a bélidegrendszer: idegsejthálózattal és ingerületátvivő anyagokkal. Nemcsak a tápcsatorna működését szabályozza, befolyásolja a hasnyálmirigy és az epehólyag munkáját is.
Az emésztés és a lélek kapcsolatáról még csak keveset tud valójában a tudomány. Ha majd pontosabban ismerjük az agy és a bélrendszer közti kommunikációt, akkor egy csomó betegség kialakulásának az okára is fény derülhet majd, és a kezelés is könnyebbé válik olyan komplex terápiákkal, amelyek az agyra és az emésztőrendszerre is hatnak.
Érdekes összefüggést mutat például a depresszió és a sok ember életét megkeserítő irritábilis bélszindróma kapcsolata. A szerotonin (ingerületátvivő anyag) mindkét betegségnél kulcsszereplő. A szervezetben lévő szerotonin 95 százaléka nem az agyban, hanem a bélrendszerben található, segíti az emésztést. Depresszió esetén az agyban túl alacsony a szerotoninszint, míg irritábilis bélszindróma esetén a bélrendszerben a túl magas szerotoninszint lehet a probléma: tehát a két betegség nemcsak úgy függhet össze, hogy a fájdalmas görcsök miatt hajlamosabbá válik valaki a melankóliára.
Amit
megeszünk, és ahogyan a táplálékot feldolgozzuk, hatással van a lelkünkre.
Egyes kutatók feltételezik azautizmusés az emésztési zavarok közötti kapcsolatot, valamint azt, hogy a bélrendszer idegsejtjeinek tanulmányozása segíthet a Parkinson-kór megértésében is. A betegség során az agy dopamintermelő sejtjeiben végbemenő károsodás ugyanis lezajlik a bélrendszer idegsejtjeiben is.
Persze az agy-emésztőszervek kapcsolata nemcsak betegségek esetén érhető tetten. Sokan szeretik például a böjttel együtt járó "lebegős", nyugodt érzést, lelassultságot, amelyet az okoz, hogy szénhidrátbevitel híján az agy üzemanyagai a ketonok lesznek. (Epilepsziás gyerekeknél gyakran vetik be a ketogén diéta a rohamok számának mérséklésére.)
A kiadós ebéd vagy többfogásos vacsora után bekövetkező, a köznyelvben csak kajakómaként emlegetett állapotról sokan egész biztosan nem gondolnák, hogy bajt jelent. Pedig nem csak arról van szó, hogy emésztés közben a test megpihen - hogy mit jelez, arról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!
Nap, mint nap tapasztalhatjuk viszont azt a jelenséget, amelyet a népnyelv "kajakómának" hív. Eszünk, ezt követően megugrik a vércukorszintünk, amit egy inzulincsúcs követ. Mindkét változás hat az agyműködésre is. Elálmosodunk, "nem fog az agyunk", a memóriánk átmenetileg romlik. Ha túlterheljük a gyomrunkat, ha rengeteg üres kalóriát veszünk magunkhoz minőségi táplálék helyett, akkor nemcsak a gondolkodásunk lassul le egy időre, de minden szempontból elnehezülünk, tompák és enerváltak leszünk. Ellenben az egészséges, hasznos energiaforrások a lelkünket is feltöltik.
