A járáskor, esetleg futáskor jelentkező sarokfájdalom meglepően gyakori, és nemcsak azokat érintheti, akik rendszeresen sportolnak. Melyek a leggyakoribb okok a fájdalom hátterében?
A lábfejünkben, bokánkban 26 csontot, 33 ízületet és sok száz kisebb-nagyobb izmot és ínszalagot találhatunk, melyek biztosítják, hogy stabilan legyünk képesek állni, járni, futni és egyéb mozgásokat elvégezni. A lábunk nagyon komoly terhelésnek van kitéve, éppen ezért meglehetősen gyakori a talp, illetve a sarok fájdalma, és bár a sarokfájdalom oka lehet sérülés is, ez nemcsak azokat érintheti, akik sportolnak. A nem megfelelő cipő, a túlerőltetés, és természetesen az öregedéssel együtt járó folyamatok is növelhetik a sarokfájdalom kialakulásának rizikóját.
Milyen betegség okozhat sarokfájást?
Az egyik leggyakoribb oka a sarokfájdalomnak az úgynevezett plantáris fasciitisz, vagyis a talpi kötőszövetes lemez gyulladása. Ez a szervünk a sarokcsont és a lábközépcsontok (vagyis nagyjából a lábujjak alatt lévő terület) között helyezkedik el, feladata többek között a lábboltozat megtámasztása, a lépéskor jelentkező ütődések erejének elnyelése és a terhelés elosztása. Ez a rugalmas lemez azonban irritálttá válhat, sőt be is gyulladhat. A plantáris fasciitisszel összefüggő fájdalom általában reggel a legintenzívebb, a sarokban vagy a talpban érezhető, és általában csak az egyik lábat érinti. A betegség kialakulásának oka még nem teljesen tisztázott, de a kényelmetlen, nem megfelelő alátámasztást nyújtó cipő és a túlerőltetés egyaránt szerepet játszhat benne. A rizikót növeli a túlsúly, a lúdtalp, a cukorbetegség, illetve a túlságosan merev, megrövidült Achilles-ín.
Az úgynevezett sarkantyú is okozhat fájdalmakat. Ez tulajdonképpen a sarokcsonton kialakuló abnormális csontkinövés, mely túlerőltetéstől, nem megfelelő cipőtől, rossz testtartástól egyaránt kialakulhat. A sarkantyúval összefüggő fájdalom általában járáskor vagy álláskor jelentkezik, gyakran reggel, vagy amikor hosszabb ideig tartó "pihentetés" (pl. ülés) után újra lábra állunk. A sarkantyú nem mindig jár együtt fájdalommal. Előfordulhat az is, hogy a sarkantyú és a talpi kötőszövetes lemez gyulladása együttesen jelentkezik.
A csonttörés nemcsak akkor következhet be, ha hirtelen nagyobb hatás éri a csontot. A hosszú ideig tartó komoly megterhelés következménye is lehet a csont mikroszkopikus sérülése, mely idővel "valódi" töréshez vezethet (ez az úgynevezett fáradásos törés). Gyakori a sportolóknál, de akkor is jelentkezhet, ha valaki túl hirtelen kezd intenzív edzésbe. A lábunkban található csontok különösen hajlamosak lehetnek erre a problémára. Természetesen, a lábfejben található csontok ugyanúgy eltörhetnek, mint a testünk más részein lévőek, például egy traumát követően. A töréssel összefüggő fájdalom terhelésre romlik, de folyamatosan jelen lehet. Az érintett terület megduzzadhat, érzékennyé válhat.
Az ízületi gyulladás vagy az úgynevezett burzitisz (vagyis a nyáktömlő-gyulladás) éintheti a lábakban található ízületeket is. Bár a leggyakrabban a talp középső részein található ízületek az érintettek, a sarok közelében lévők is begyulladhatnak. A fájdalom ilyenkor nemcsak terheléskor, járáskor vagy álláskor jelentkezik, hanem akkor is, ha a lábunk "pihen".
