Tennivalók a rákdiagnózis után
Így általában a mellrákok, amelyeket mammográfiával észlelnek, általában kicsik és operálhatóak. A bélrák esetében pedig a különböző vizsgálati, szűrési eljárások fejlődésével a halálesetek száma csökkent.
Nem rosszak a túlélései esélyek
Valójában számos más betegség esetén a pácienseknek rosszabbak a kilátásaik. (Bizonyos szív-, vese és más betegségekről van szó.) Eközben a rák túlélési rátái folyamatosan javulnak: az
aktuálisan, tehát jelen pillanatban rákkal diagnosztizáltak 65 százaléka számíthat arra, hogy öt éven túl is élni fog. Vagyis az elmúlt két évtizedben 30 százalékkal javult a prognózis az
esetükben.
A diagnózis esetén ugyanakkor fontos tanács, hogy a háziorvosunkkal való kapcsolatot újra fel kell vennünk. A rákbetegek a doktorok közül többfélével is találkoznak, így háziorvossal,
onkológussal, sebésszel, sugárkezeléssel foglalkozó onkológussal. Az első kettővel válik tartósabbá a legtöbbször a kapcsolat.
A jó háziorvos nemcsak meghallgatja a beteg panaszait, hanem megfelelő specialistákhoz irányítja, fontos tesztvizsgálatokat végeztethet el. A háziorvos maga, illetve egy kórház
irányíthatja a beteget olyan specialistához, aki rákos betegségekkel foglalkozik. Ezek az onkológusok.
A rák nem egyik napról a másikra alakul ki
Fontos tudni, hogy a rák nem egyik napról a másikra fejlődik ki, így a kezelés átgondolására mindenképpen van idő. Először is fontos a megfelelő onkológus kiválasztása. A betegeknek meg kell fontolniuk, hogy mit tesznek, és a prioritási listákon kell elgondolkodniuk, a kezelést nem kell már a diagnózis másnapján elkezdeni.
Rák, áttét, daganat: pontosan mik ezek? Részletekért kattintson!
A beteg és az onkológus viszonya nagyon fontos: kölcsönös tiszteletre és megértésre van szükség. Ugyanakkor eltérő lehet az orvosok habitusa és a betegek igényei. Vannak betegek, akik azt szeretik, hogy az orvos pontosan előírja, hogy mit tegyenek, de a lelki problémáikkal máshová fordulnak. Mások viszont azt szeretnék, ha az orvos mindennel foglalkozna, azaz "holisztikusan" állna a beteg problémáihoz. Egyesek minden döntést az orvosra bíznak, mások az együttműködőbb megközelítésekre számítanak.
Fontos, hogy a képzettségbeli vagy más különbségek ellenére az orvos közérthető, hétköznapi formában magyarázza el a betegnek a helyzetet. De nemcsak egyszerű, hanem őszinte beszédre is szüksége van a betegnek - állítja a könyv szerzője. Még a rossz hír is fontos lehet ilyenkor, ha azt megfelelő módon, a gyógyulást elősegítendő közlik a beteggel.
Dr. Srivastava szerint fontos, hogy az orvos le is írja, amit közöl, mert akkor azt a beteg otthon újra el tudja olvasni. A szakértő mindezen túl fontosnak tartja a partnerek, hozzátartozók és barátok segítségét is, minderről részletesen ír a könyvében. Annyit ezzel kapcsolatban is fontos hangsúlyozni: a rákbetegeken sokszor eluralkodhat az elhagyatottság érzése, ezért ha valaki nem hagyja egyedül a pácienst, már azzal is nagyon sokat segíthet neki. Ilyenkor az is nagy segítség, hogy például kocsival elviszik a beteget, aki így nem egyedül üldögél a váróteremben vagy nem egyedül megy a kezelésre.