Ha úgy érezzük, hogy szívünk nem szabályosan ver, egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, esetleg kimaradást, vagy szapora, rendetlen szívműködést észlelünk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta mindezek mellett a kamraremegés kritikus jelenségéről is beszélt.

"Az esetek többségében a stressz, a túlzott kávé- és energiaital-fogyasztás, a túlterheltség is okozhat ilyen tüneteket, amelyek hátterét azonban mindenképpen tisztázni kell, hiszen bizonyos esetekben szervi okok okozzák a problémát" - mondja dr. Sztancsik, aki hozzátette: a kivizsgálás alapja a nyugalmi EKG, de szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális, például elektrofiziológiai vizsgálatokra is.

Kit veszélyeztet a szívritmuszavar?

Szívritmusunkra számos természetes körülmény befolyással lehet, időnként pedig bárkinél előfordulhatnak kisebb zavarok. Bizonyos esetekben viszont a szívritmuszavar kórosnak tekinthető. Kattintson!

Mikor kell mentőt hívni?

A szívritmuszavarok bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek. Az úgynevezett tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telítődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is válhat veszélyessé, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át.

Melyek a kamraremegés tünetei?

  • ájulás,
  • alig tapintható pulzus,
  • alig mérhető vérnyomás,
  • görcsroham.

A kamraremegést rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni, esetében azonnal mentőt kell hívni! Az újraélesztéssel azonban nem szabad a kiérkezésig várni: rögtön el kell kezdeni. Ez 30 mellkas-kompressziót, vagyis nyomást, majd 2 befúvásos lélegeztetést jelent felváltva mindaddig, amíg el nem érhető a defibrillátor, illetve meg nem érkezik a szakszerű orvosi segítség.

A szokatlan szívdobogásérzés komoly gondot jelezhet

A pitvarfibrilláció a szívritmuszavar "alattomosabb" formája

A szív felső üregeiben, a pitvarokban is kialakulhat fibrilláció, amelynek hatására akár vérrögök is keletkezhetnek. Ha ugyanis a vért a szív nem tudja teljes mértékben kipumpálni a pitvarból, akkor ott maradva rögösödhet. Ha pedig ez a vérrög elszabadul, bekerülhet a véráramba, és megakadhat a szűkebb artériákban, például az agyban. A folyamat végeredménye a stroke, bár a vérrögök más szerveket is károsíthatnak.

Melyek a pitvarfibrilláció tünetei?

  • szabálytalan és gyors szívdobogásérzet
  • fáradtság
  • légszomj
  • szédülés
  • mellkasi fájdalom

Előfordul, hogy a pitvarfibrilláció teljesen tünetmentes, és csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel. Ugyanakkor tudni kell, hogy az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért fontos, hogy tapintással ellenőrizni tudjuk a pulzusunkat, amellyel felismerhető a szabálytalan szívműködés, és már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is forduljunk kardiológushoz.


"Ha kiderül, hogy valóban szívritmuszavarról van szó, és megtaláljuk a probléma okát, akkor megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással vagy katéteres ablációval. Célunk a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód együttes kialakítása" - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!