Vesekő esetén az életmódra vonatkozóan vannak általános szabályok, például a bőséges vízfogyasztás, a helyes étrend azonban nagyban függ attól, mitől képződött a nemkívánt kő. Ezeket tekintjük most át.
A legelső, általános érvényű ajánlás, hogy bőséges folyadékfogyasztásra van szükség (napi 2-3 literre), ezáltal a vizelet felhígul, ami gátolja a kőképződéshez szükséges bekoncentrálódást, másrészt pedig a bőségesebb vizelet mennyiség kimossa a homokszem nagyságú köveket a húgyutakból.
Valódi gyümölcslevek cukros italok helyett
Legjobb a valamilyen gyógynövényből (hársfa, kamilla, bodza stb.) készített híg, cukrozatlan tea. Nem javasolt a fekete tea, a sok cukrot és szénsavat tartalmazó üdítőitalok rendszeres fogyasztása. Víz és pótlására alkalmasak a gyümölcsök, valódi gyümölcslevek is.
A gondosan kiválasztott étrenddel tehetünk a legtöbbet vesénk egészségéért.
Diéta kalcium-oxalát kő esetén:
Az étrend folyadékban bő (amely az éjjeli folyadékpótlást is magában foglalja) - 2,5-3 liter/nap, csökkentett sótartalmú, - a korábbi gyakorlattal szemben nem csökkentett kalcium tartalmú, hanem az adott kornak és nemnek megfelelő mennyiségi előírásokkal megegyező mértékű -, oxálsavban szegény és állati fehérjében viszonylag szegény. Néhány példa a kerülendő nyersanyagok közül: kakaópor, csokoládé, paraj, sóska, rebarbara, kóla.
A kalciumbevitel csökkentését inkább a kenyérfélék, a péksütemények, a lisztből készült termékek elhagyásával, fogyasztásuk mérséklésével kell megvalósítani. A diétában jól alkalmazható a kevesebb tartalmazó burgonyakenyér.
Diéta húgysavkő esetén:
Az étrend folyadékban bő a 24 óra folyamán folyamatosan, csökkentett fehérje- és purin tartalmú, a vizelet lúgos kémhatását támogató táplálékokban gazdag.
Lúgos kémhatásúak pl: tej és egyes tejtermékek - de állati fehérjetartalmuknál fogva fogyasztásuk csak egyénileg meghatározott mértékben javasolt, mandula,
kókusz, a legtöbb zöldség és gyümölcsféle, alkalikus ásványvizek.
Purinban gazdag táplálékaink néhány példában: állatok húsa, bőre, belsőségei. A nyersanyagok purintartalma megfelelő konyhatechnikával csökkenthető.
Cisztinköves beteg diétája:
A húgysavköves beteg diétájában említet lúgosító hatású változtatások itt is kívánatosak, de többnyire a cisztinköveket oldó Magurlit szedése is szükséges.
Igen bőséges, napi 3 litert is elérő folyadék fogyasztás ajánlott. Az újabb cisztinkő megelőzése céljából a diéta fehérjében, elsősorban két aminosavban,
cisztinben és metioninban szegény élelmianyagokból álljon. Kerülendő a tojás (naponta legfeljebb 1 db), halhús, csirke, sovány húsok, tej, sajt, túró, de a
napi szükséges fehérjemennyiség (1 g/testtömeg kg) jelen legyen az étrendben. Csökkentse a szárazbab, lencse, rizs, káposzta, karfiol, kelbimbó, kakaó fogyasztás mennyiségét is.
Foszfátköves beteg diétája (savanyító étrend):
A két leggyakoribb foszfátkő, a kalcium-foszfát és az ammónium-magnézium-foszfát keletkezésekor a vizelet kémhatása lúgos irányban tolódik el, tehát a foszfátkő képződésének megelőzésére a vizelet kémhatását savanyító hatású diétára van szükség. Az étrendnek minél több savanyító tápanyagot, élelmiszert kell tartalmaznia (húsokat, húskészítményeket, lisztből készült termékeket, rizst). Csökkenteni kell viszont a zöldség- és főzelékfélék, a tej és a tejtermékek fogyasztását, mivel ezek lúgosító hatásúak.
