Mit látunk valójában?

Az Arizonai Egyetem munkatársainak 2014-es vizsgálata alapján felmerül, hogy a látómezőkben lévő objektumok anélkül is befolyásolhatják a döntés folyamatát, hogy az tudatosulna bennünk. Ez a megállapítással alapvetően forradalmasíthatja a vizuális érzékelésről és a kognitív funkciókról kialakult képünket, és magyarázhatja a korábban megmagyarázhatatlannak hitt döntéseinket.
Szemünk jóval több mindent lát

Az agyunk feldolgoz mindent?

Árulkodó szem

Sok olyan betegség van, ami szinte azonnal "kiül" a szemünkre. Nem véletlen, hogy a nyugati orvostudomány is előszeretettel használja a diagnózis felállítása során a szemtüneteket. Lássunk néhány tipikus esetet, kattintson!

Laura Cacciamani szerint elméletük evolúciós gyökerekkel bír, ugyanis az őskori ember olyan környezetben élt, amely a túléléshez állandó éberséget követelt. "Miközben egy tevékenységre fókuszálunk, az agyunk feldolgoz mindent, ami körülvesz minket - anélkül, hogy ez tudatosulna bennünk" - tette hozzá.
Maga a teória Jay Sanguinetti korábbi kutatásaira épül, mindkét tézis ellentmond vizualizáció és a tudat kapcsolatáról kialakult a hagyományos képnek, miszerint az agyba csupán egy megszűrt, a lényegre koncentráló információ kerül feldolgozásra.

A munkacsoport egy olyan vizsgálatra alapozta megállapításait, melynek során a résztvevőknek egy számítógép előtt ülve egy szóról kellett dönteniük, hogy az megtalálható-e a természetben. Az egyik billentyű a természetest, a másik a mesterségest jelentette. Azonban - amiről az alanyok nem tudtak - a szó feltűnése előtt 50 milliszekundumnyi időre egy tárgy sziluettje jelent meg, ami alapvetően befolyásolta döntésüket.

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!