Egyes országokban - például a szomszédos Ausztriában - az autópályák mellett nemcsak arra figyelmeztetnek táblák, hogy a gyorshajtással alig lehet megtakarítani időt, miközben a baleseti kockázat jelentősen nő, hanem arra is, hogy a nagy sebesség komoly zajjal jár. És ez nem mellékes, amit az is igazol, hogy az Egészségügyi Világszervezet nemrégiben tette közzé legújabb, Európára vonatkozó zajvédelmi irányelveit. A WHO a dokumentumban olyan kültéri zajszinteket javasol, amelyeket nem szabad túllépni.
A folyamatos zajnak való kitettség nyilvánvalóan krónikus betegségeket okoz
Az iránymutatás célja, hogy a környezeti zajkibocsátást annyira redukálják, amennyi már nem okoz károkat az emberek egészségében. Az irányelvek alapját nyolc tudományos bizonyítékokkal alátámasztott szisztematikus vizsgálatsorozat adta, egy további pedig a zaj csökkentésére és az egészség javítására irányuló beavatkozások hatékonyságát elemezte.
Az erős zaj meg is ölhet
A felülvizsgálatok olyan fontos egészségi következményeket tártak fel, mint például a szívkoszorúér-betegség, a magas vérnyomás, az idegesség, az alvászavar és a gyermekek tanulási és hallási zavara. Vizsgálták a zaj hatását a mentális egészségre és az életminőségre, a metabolikus szindrómára (beleértve a cukorbetegséget) és a kedvezőtlen születési következményekre. A dokumentumot összeállító tudósok azonban az utóbbiakat még kevésbé vették hangsúlyosnak, mert az egészségre gyakorolt hatásuk kutatási bizonyítékai - például a születéssel kapcsolatos problémák esetében - nem elég erősek, vagy a kutatás még hiányos, például a metabolikus szindrómánál.
A közelmúltbeli vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a közúti közlekedés zajának való kitettség a hasi elhízás és a cukorbetegség fokozott kockázatával jár. Mindkét egészségi hatás a hosszan tartó stressz következménye lehet, a stressz okozója pedig olykor a krónikus zaj. Erős bizonyítékok vannak arra is, hogy a közúti közlekedés zajkibocsátása fokozza a szívroham kockázatát.
Szélturbina és szórakozás
Az iránymutatások által lefedett új zajforrások közé tartoznak a szélturbinák és a szabadidős tevékenységek keltette zajok (például éjszakai klubok, pubok, fitnesztermek, élő sportesemények, koncertek vagy élőzenei helyszínek, valamint a zene hangos hallgatása).
A szélturbina zajának egészségkárosító hatásáról szóló bizonyítékok még hiányosak. A vizsgálat összetett, mert sok különféle tényezőt kell figyelembe venni, például a szélkerekek vizuális megjelenését és alacsony frekvenciájú zajukat. Nyilvánvaló, hogy feszült állapotot okoznak, de az alvászavarra vonatkozó megállapítások nem meggyőzőek. Nincs komoly bizonyíték a súlyosabb egészségügyi hatásokra sem, de a legtöbb erre irányuló tanulmány minősége még nem elég jó - állítja a kutatási munkákban résztvevő Stephen Stansfeld, a londoni Queen Mary egyetem pszichiátria professzora a The Conversation magazinnak írt cikkében.
A szabadidős zajok határértékeinek meghatározásakor az összes zajforrás egy év alatt összeadódó hatását vették figyelembe. De a vizsgálatoknak itt is folytatódniuk kell, hiszen teljesen ismeretlen például, hogy a nagyon hangos és hosszan tartó fejhallgatós zenehallgatás vajon elvezet-e a fülcsengéshez és a maradandó halláskárosodáshoz.
A folyamatos, hangos munkahelyi zaj mintegy kétszeresére növeli a szívbetegség kockázatát. A legveszélyeztetettebbek a fiatal dohányosok, ugyanis ez eleve kockázatosabbnak számító életmód. Részletek!
Bár az új környezetvédelmi irányelvek Európa számára készültek, világszerte alkalmazhatóak. A WHO szerint hasznos információkat szolgáltatnak a helyi és központi kormányzatoknak, a politikai döntéshozóknak a lakosságot érő zajterhelés lehetséges egészségügyi hatásairól, és arról is, hogy milyen beavatkozásokra volna szükség a zaj csökkentése és az egészség fenntartása vagy javítása érdekében.
