Honnan ered a párizsi neve? Részletek itt.
A Nébih Szupermenta összefoglalója szerint a párizsinak és parizernek egyaránt nevezhető élelmiszerek legalább 55 milliméter átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (más néven prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű, homogén metszéslapú termékek. Fontos megemlíteni, hogy az előírások szerint a párizsi minimum 51 százalék húst kell, hogy tartalmazzon, a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége pedig nem haladhatja meg a 10 százalékot.
A párizsinak több mint fél részben húst kell tartalmaznia
Ami az összetevőket illeti, a késztermék fehérjetartalma legalább 11, víztartalma legfeljebb 70, zsírtartalma legfeljebb 23, nátrium-klorid-tartalma pedig legfeljebb 2,2 tömegszázalék lehet. Nem minden ugyanakkor a belbecs, a Magyar Élelmiszerkönyv ugyanis részletesen kitér a külső jegyekre is.
Ennek értelmében elengedhetetlen, hogy a párizsi legyen egyenletes, hengeres alakú, a két végén elkeskenyedve. Burkolata tapintásra tiszta, ép és sima legyen, a csomag lezárásánál pedig nem lehet 5 millimétert meghaladó lég-, folyadék- és zsírzsák. A rúd nem tartalmazhat 2 milliméternél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabokat, sem 5 milliméternél nagyobb légüregeket.
Elvárás, hogy a párizsi állaga tömötten rugalmas és jól szeletelhető legyen, a levágott szeletek pedig ne legyenek se puhák, se kemények rágáskor. A metszéslap színének egyenletesnek, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színűnek kell lennie. Ugyancsak lényeges szempont, hogy a felhasznált fűszerek eloszlása egyenletes legyen a húspépben. Optimális esetben ízében és illatában a főtt húspép mellett csupán a bors és a só érződik ki, illetve a füstös aroma jelenhet még meg az ilyen típusú termékeknél.
