Fontos a nyugost éjszaka
Életünk közel harmadát alvással töltjük, ez az időszak pedig hatással van a másik kétharmadban töltött időnkre. Ha ugyanis az éjszakánk nem volt nyugodt, nappal fáradtak leszünk, munkahelyünkön nem tudunk koncentrálni, az utakon pedig megnő a balesetek veszélye. A rosszalvásemellett számos lelki eredetű probléma, többek között a depresszió kialakulását is elősegíti. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat, amelyek zavarhatják az éjszakai pihenésünket!
Az alvásra vonatkozó panaszok nagyon gyakoriak, az insomnia visszatérően a felnőtt populáció 50 százalékát érinti valamilyen módon. A leggyakoribb alvászavarokról és kezelésükről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!
Horkolás
Amíg ébren vagyunk, a felső légút izmai és a garatizmok megfeszülnek. Alváskor azonban ezek az izmok ellazulnak, a garat pedig összeszűkül. Gyorsabbá válik a légáramlás, ez pedig megremegteti a már ellazult garatot. A horkolást tehát a felső légút falainak rezonálása okozza, ami esetenként igen nagy hanggal jár. A közhiedelemmel ellentétben a horkoló ember nem csak a környezetében élők éjszakáját zavarja, de saját pihenését is. A horkolást számos életmódbeli tényező is kiválthatja, például az elhízás, a dohányzás és rendszeres alkoholfogyasztás. Genetikánk is bezavarhat az alvásunkba, egyeseknek ugyanis a felső légúti szövetek izomtónusa gyengébb a kelleténél.
A horkoló ember a környezetében lévők alvásminőségét is rontja
Stressz
Az állandó stressz rontja az éjszakai pihenésünk minőségét, a rossz alvás pedig további feszültséget szül - az ördögi körből nem egyszerű kijutni. Megfelelő stresszkezelési módszerekkel úrrá lehetünk a panaszokon, a komolyabb gondot azt jelenti, ha a háttérben súlyosabb pszichés betegségek húzódnak. A krónikus inszomnia mögött az esetek mintegy felében mentális betegségek (depresszió, szorongásos zavarok) állnak, amelyeket csak szakember segítségével lehetünk képesek leküzdeni.
Szervi problémák
Többféle betegség is ronthatja az éjszakai pihenésünket, az alvászavarokat ezért is fontos, hogy komolyan vegyük. Az egyik legismertebb ilyen az alvási apnoé, melynek során az éjszakai légzés szabálytalanná válik, időnként abbamarad, majd újraindul. A túl alacsony, illetve a túl magas vérnyomás bizonyítottan rossz hatással van éjszakai pihenésünkre, illetve egy közelmúltban publikált tanulmány szerint a 2-es típusú cukorbetegek körében is magasabb az alvásproblémák előfordulásának aránya. A gyakori hangulatváltozás és nem utolsó sorban azalvászavarokugyancsak utalhatnak a pajzsmirigy működési zavarára.
Nem megfelelő környezet
Az sem mindegy, hogy milyen körülmények várnak minket a hálószobában. Ha túl hideg, vagy éppen túl meleg van a lakásban, nem megfelelő a páratartalom, állott a levegő, vagy éppen a sötétítést nem lehet megoldani, az a pihenésünkre is rányomja a bélyegét. Kutatások szerint 18-20 fok körüli hőmérséklet az ideális az alváshoz, este szellőztessünk ki, és lehetőség szerint sötétítsünk is be.
A hőmérsékletnél kevesebben mérik a lakásban lévő páratartalmat, pedig ez a hőérzetünket is befolyásolja, a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, míg az alacsonyabbat hidegebbnek érezzük. Felnőtteknek 40-50 százalékos páratartalmat tartanak ideálisnak a hálóban, a gyerekeknek ennél egy kicsit magasabb, 60-70 százalékos biztosíthatja az alváshoz legmegfelelőbb körülményeket.
