A vérkeringésben kialakuló zavar hatására egyrészt nem tudnak hozzájutni a sejtek a működésükhöz szükséges oxigénhez és tápanyagokhoz, másrészt a sejtekben elhasználódott salakanyagokkal és szén-dioxiddal telített vér sem tud visszajutni a szívbe. A rossz vérellátás következtében a szervek működése romlani kezd, súlyos esetben pedig az érintett sejtek el is halhatnak. A keringés zavara lehet akut vagy krónikus, és a testünk különböző részein is kialakulhat. Különösen veszélyes az agyban és a szívben kialakuló zavar.
A normális vérkeringést az erek szűkülete vagy elzáródása zavarhatja meg, amely elváltozások hátterében többféle ok is állhat.
Érelmeszesedés (arteriosclerosis)
Leggyakrabban azérelmeszesedésokoz vérkeringési zavarokat. Érelmeszesedés akkor alakul ki, mikor az ütőerek (artériák) falának belső oldalán bizonyos anyagok lerakódnak. Ezek az úgynevezett plakkok főként az erek elágazásainál alakulnak ki, ahol a vér áramlásviszonyai miatt az érfalak erős igénybevételnek vannak kitéve. A plakkok idővel nagyobbá és keményebbé válhatnak, emiatt pedig az erek belső átmérője csökkenni kezd, magyarán, az erek egyre szűkebbé válnak.
Elhízás, dohányzás, egészségtelen ételek
A genetika csak kis százalékban felelős a keringési megbetegedésekért. Leginkább egészségtelen életmódunkkal segítjük elő a betegség kialakulását. A keringési betegségek kockázati tényezői
Érelzáródás (embólia)
Embólia során az ér valamilyen anyag hatására elzáródik. Ezt az elzáródást általában az érpálya másik pontjáról leszakadt és elszállított vérrög, egy lesodródott plakk, egy véráramba került szövetdarabka vagy egy levegőbuborék okozza.
Érgyulladás (vasculitis, illetve ha a visszereket érinti, phlebitis)
Az embólia vagy érelmeszesedés okozta keringési zavarokhoz képest érgyulladás viszonylag ritkán alakul ki. Hátterében általában valamilyen autoimmun folyamat húzódik, vagyis ilyenkor az elváltozást az okozza, hogy azimmunrendszera szervezet ellen fordul. De olyan eset is előfordulhat, mikor valamilyen sérülés vagy bizonyos gyógyszerek vezetnek a vénák belső falának gyulladásához, ahol aztán vérrögök képződhetnek.
