Mikor gyanakodjunk szájüregi rákra?

A szájüregi daganatok a viszonylag könnyen felfedezhető daganatos betegségek közé tartoznak, és ezt érdemes is "kihasználni", mert az időben megkezdett gyógykezeléssel nemcsak a szövődmények és áttétek kialakulásának esélyét csökkenthetjük, de az esetleg súlyos lelki terhet jelentő műtétet is megelőzhetjük. Az időben felfedezett szájüregi daganatoknál az ötéves túlélési arány 88-90 százalék, míg ha későn veszik ezt észre, és esetleg már áttétek is kialakultak, a túlélési arány 30-32 százalékra csökken. A daganatos eredetű szájüregi elváltozásokat gyakran a fogorvos veszi észre a rendszeres éves ellenőrzés idején, de érdemes nekünk magunknak is időnként ellenőrizni a szájüreget. Lássuk, milyen tünetekre kell figyelnünk!

A száj önvizsgálatát érdemes 1-2 havonta elvégezni, egy fogászati tükör segítségével. Az önvizsgálat előtt alaposan mossuk meg a fogainkat és használjunk fogselymet is. A szájüregi rákos elváltozások bárhol kialakulhatnak a szájüregben (a fogakat kivéve), ezért alaposan nézzük át a szájüreget, így az ajkakat és azok belső felét, az ínyt, a nyelvet, a szájpadlást is.

Milyen elváltozásokra figyeljünk? Az apró, fehér, kiütésszerű elváltozások, melyeket a szakemberek leukoplakiának neveznek, gyakran a rákos sejtburjánzás első tünetei közé tartoznak, de sokszor összetévesztjük őket például aftával, bakteriális fertőzéssel, gombásodással vagy egyéb sebecskékkel. A leukoplakia "különlegessége", hogy nem gyógyul, míg a többi seb általában egy hét alatt elmúlik. Az afta, a gombás vagy bakteriálisfertőzésa legtöbbször az ajkak belső felén vagy a nyelven alakul ki, a leukoplakia viszont bárhol megjelenhet. A leukoplakia (a többi betegséggel szemben) nem fájdalmas, nem akadályozza az evést vagy az ivást.

A fehér foltok mellett pirosas elváltozások is megjelenhetnek a szájüregben, ezeket erythroplakiának nevezik. Ritkábbak, mint a leukoplakia, de jóval nagyobb az esély arra, hogy daganatokká alakuljanak. Ezek a vörös foltok általában érzékenyek, fájdalmasak, és nem gyógyulnak.

Az eltérő, durva felületű részek, a kitüremkedések, dudorok vagy duzzanatok is utalhatnak daganatos betegségekre. A nyelvünkkel érdemes körbetapogatni a száj belső részét, és ezeket keresni. Az elváltozások csak előrehaladott állapotban fájdalmasak vagy érzékenyek, ugyanakkor könnyen összekeverhetjük őket más betegségekkel (ezért is fontos folyamatosan figyelni ezeket, hiszen a legfőbb tünetük, hogy nem gyógyulnak), például ínygyulladással vagy gombás fertőzéssel.

A fájdalmakat, kellemetlenségeket nem szabad félvállról venni, annak ellenére, hogy ezek a legtöbbször valamilyen egyéb betegséggel vannak összefüggésben, például fogszuvasodással, fog-, íny vagy egyéb sérülésekkel, gyulladásokkal, fertőző betegségekkel. Ezeket azonban mindenképpen érdemes megmutatni szakorvosnak.

Milyen egyéb jelekre érdemes ügyelni? Problémákra utalhat a szájüregben vagy az ajkaknál, illetve a toroknál tapasztalt zsibbadás és érzéketlenség, a nyelési vagy rágási nehézségek, illetve a hangunk, beszédünk megváltozása, a "beszédhibák" megjelenése. Ez utóbbi nagyon fontos tünet, de sokszor nem fordítunk erre elég figyelmet. Azonban a beszédhez és a hangképzéshez a nyelvre, a szájpadlásra is szükségünk van, és ha nem tudjuk ezeket például megfelelően mozgatni, az a beszéd, a kiejtés, a hangképzés változásait okozhatja.