A vér gondoskodik róla, hogy szervezetünk minden sejtje megfelelő mennyiségű tápanyagot, energiát és oxigént kapjon a működéséhez. Ez meg is magyarázza a jelentőségét. Az alábbi infografika összefoglalja az összes fontos tudnivalót a vérről és a hazai vérszükségletről. A magyar vérellátó rendszer fejlett, de az ellátás mégis az önkéntes véradók egyéni döntésén, önzetlenségén múlik.
A WHO szerint a fejlett országokban 32,1 véradás jut ezer lakosra. Bőven lennének még tartalékok
A vér, illetve a vérplazma azonban árucikk is, amelynek egyre bővül a nemzetközi piaca, és becslések szerint éves forgalma mintegy 40 milliárd dolláros lehet. A vérellátást a jelenlegi általánosan elfogadott felfogás szerint azonban a legjobb önkéntes véradókra alapítani, mert a tőlük levett vér a legbiztonságosabb, a legkisebb arányban fertőzött vagy szennyezett. Vannak azonban törekvések, amelyek a vérplazmáért a fizetős megoldást részesítenék előnyben. Ennek oka, hogy ugyanaz a donor sokkal több vérplazmát adhat, mint teljes vért - ezt az álláspontot támogatók szerint a vérkészítmények alapanyagellátása így jobban megszervezhető volna.
Magasabb jövedelem, fejlettebb vérellátórendszer
A vért jellemzően a magas jövedelmű országokban (a felhasználás 79 százalékát lefedő) 60 évnél idősebb pácienseknél használják fel kardiovaszkuláris műtéteknél, szervátültetéseknél, komoly traumatológiai műtéteknél, illetve hematológiai megbetegedések kezelésénél. A közepes és alacsony jövedelmű országokban inkább a terhességgel, szüléssel kapcsolatos komplikációknál, a gyermekkori malária miatti vérszegénység, illetve súlyos sérülések kezelésénél használják fel a vérkészleteket.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint stabil vérellátás csak a rendszeres önkéntes véradások rendszerén nyugodhat, amelyben a donorok nem kapnak pénzügyi ellenszolgáltatást. Ezen a területen komoly sikerek mutathatók fel, hiszen a világ 74 országában a vérszükséglet több mint 90 százaléka ilyen forrásból származik, 57 országban pedig a teljes vérfelhasználást a nem fizetett donorok adományai fedezik 2013-as adatok szerint.
Miért bontják komponensekre?
A WHO adatai szerint évente mintegy 112,5 millió véradományozás történik évente a világon. Ez mintegy 50 millió liter vérnek felel meg. Ennek azonban csak a fele származik az alacsony- vagy közepes jövedelmű országokból, ahol a világ lakosságának 80 százaléka él. Az adományozott vért mindig szűrik a komoly fertőző betegségekre (HIV, hepatitisz, szifilisz stb.). Jelenleg azonban még mindig van a világon 35 olyan szegény ország, ahol nincsen megfelelő infrastruktúra a biztonságos vizsgálatokhoz.
A vér igen bonyolult összetételű folyadék. Ha a kémcsőbe levett vér alvadását meggátoljuk, és így állni hagyjuk, akkor az ülepedés során különböző rétegek különülnek el. A legfelső tiszta, átlátszó, halványsárga réteg a plazma, a középső vékony réteg fehérvérsejteket tartalmaz, a legalsó vastag vörös színű rész vörösvérsejtekből áll. A plazma kb. 93 százaléka víz, ebben oldott állapotban sók, összetett fehérjék (globulinok, albuminok), egyszerű szénhidrátok (szőlőcukor), lipidek találhatók. A középső réteg fehérvérsejtjei (leukociták) a szervezet védekező rendszerének a "katonái". Az alsó rétegben találhatók a vörösvérsejtek. A többi sejttől eltérően nincs sejtmagjuk, ezért vörösvértesteknek is nevezik őket. Részletek!
A begyűjtött vér jelentős részét komponenseire bontják, mert a különböző betegeknek nem a teljes vérre, hanem más és más komponensből kiinduló készítményekre van szükségük. A fejlett országokban a vér 97 százalékát, a közepes jövedelmű országokban 75 százalékát, az alacsony jövedelműekben 50 százalékát használják fel komponensekre bontva.
