Ahogy a Házipatika.com is megírta, a születésszám növelése érdekében hétpontos akciótervet hirdetett meg a kormány: a többi között kedvezményes hitellel, szja-mentességgel és autóvásárlási támogatással igyekeznek tovább erősíteni a magyarok gyerekvállalási kedvét. Hogy a bejelentett akcióterv miként befolyásolhatja majd a jelenlegi népességszámot, az index.hu készített elemzést.
Sok pénzhez jut, aki sok gyereket vállal
Gyermekvállalási támogatással, adókedvezménnyel, illetve kedvezményes otthonteremtési hitellel is segítené a családosokat a kormány. Mindez Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi évértékelő beszédéből derült ki, amelyben hét pontban foglalta össze a gyermekvállalást is ösztönző intézkedéseket. Részletek!
A lap szakértőként KSH-s demográfusokat szeretett volna megszólaltatni, ám ők az akciócsomag részleteinek ismerete nélkül egyelőre nem akartak nyilatkozni, így korábbi tanulmányok alapján foglalták össze, mit lehet előrejelezni az intézkedések esetleges hatásaival kapcsolatban.
Hétpontos akciótervet hirdetett meg a kormány (Kép: iStock)
Vagy segít, vagy nem
Spéder Zsolt és Kapitány Balázs demográfusok az Indexnek korábban úgy nyilatkoztak, hogy a családpolitikai beavatkozások sikerességét illetően két merőben ellentétes véleményt lehet világosan körülhatárolni. Az egyik álláspont szerint nem érdemes népesedéspolitikára költeni, mert az ilyen intézkedések hatástalanok vagy igen korlátozott hatásúak. A másik szerint viszont - és ezt főképpen a politikai döntéshozók képzelik így - a családtámogatások nem jelképes, hanem komoly mértékű emelése mintegy törvényszerűen a termékenység emelkedését hozza magával.
Létezhet-e boldogság gyerek nélkül? És egyáltalán, mi lehet az oka, ha egy nő vagy férfi nem akar szülővé válni? A szülés és népességcsökkenés kérdése a közbeszéd egyik állandó témája, utánajártunk hát, milyen motivációk szerint döntenek a magyarok. Korábbi cikkünkért kattintson!
Kapitány Balázs és Spéder Zsolt szerint azonban a családpolitikai programok csak egyetlen tényezőt jelentenek a gyermekvállalási döntésekben. A harmonikus párkapcsolati viszonyoknak, az érintettek által vallott értékeknek és a munkaerőpiaci helyzetnek legalább ilyen komoly szerepe van abban, hogy valaki vállal-e gyereket.
Hiányoznak a munkaerőpiaci intézkedések
Nagy Beáta professzor, a társadalmi nemek tudományát oktató közgazdász-szociológus az akciótervet érdekes kísérletnek gondolja, legfőképp, mert sehol nem volt még példa arra, hogy ezekkel az eszközökkel sikerült volna megemelni a születések számát. A professzor szerint ez nem jelenti, hogy ne lehetne majd hatásos az akciócsomag. A bölcsődei férőhelyek növelése és a nagyszülői gyed szerinte kifejezetten progresszív ötlet. Ugyanakkor a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ társigazgatója szerint az akcióterv túlságosan a gyerekvállalásra koncentrál, és nem tartalmazza például a munkaerőpiaci átrendeződésre vonatkozó rendelkezéseket, így az anyák (vagy szülők) rugalmas foglalkoztatásának támogatását vagy az észek-európai országokban sikerrel alkalmazott apahónapokat.
Tele kell szülnünk Európát, miközben a megszült gyerekeket el is kellene tartani. De hogyan lehetnének a magyar nők hátországot biztosító, jó és önfeláldozó anyák, ha a legtöbb család nem engedheti meg magának az egykeresős berendezkedést? Korábbi cikkünkért kattintson!
Utóbbi segítségével a férfiak több időt tölthetnek a gyerekeikkel az első három életévükben, a nőknek pedig rövidebb lesz a gyerekvállalás miatt a munkából kieső időszakuk. Nagy Beáta szerint "nem lehet a gyerekvállalást kiemelni az összes többi tényező közül, és kizárólag a nőkre helyezni a felelősséget, mert számos egyéb tényező van, ami nélkül a párok nem döntenek a gyerekvállalás mellett."
