Péniszrák: típusok, kezelés, áttétek

Olyan, férfiakat érintő, urológiai kérdéseket válogattunk össze, amelyekre ritkán kapunk megbízható válaszokat. Ezúttal a péniszrákkal foglalkozunk néhány egyszerű és lényegretörő kérdés-felelet erejéig.

Mikor nem elég a bőrgyógyászati kezelés?

Legtöbbször a beteg első útja a bőrgyógyászhoz vezet. Ez nem hiba, és érthető is, hiszen alkalmanként a kórkép összemosódhat szexuális úton terjedő betegségekkel is. Csaknem természetszerű, hogy a bőrgyógyász, amennyiben kizárja a nemi betegséget, helyi kezelést kezd el. Ez így helyénvaló. Hiba azonban, amikor a kis kezdeti eltérést hosszabb ideig kezeljük helyi terápiával, és eközben a betegség súlyosbodik. Ez legtöbbször akkor fordul elő, amikor a beteg váltogatja a bőrgyógyászát.

Milyen szövettani típus a leggyakoribb péniszrák esetén?

A pénisz-karcinómák döntő része szövettani szerkezete alapján laphámból kiinduló, ún. planocelluláris rák. Csak elvétve találunk egyéb szövettani eredetet, mint a szarkómát, melanómát vagy egyéb daganatok áttéteit.

Mi az a "felületes hímvesszőrák"?

A daganat mélyebb szövetek felé terjedésének (infiltrációjának) ismerete péniszrák esetén fokozottan érvényes. Amennyiben a hám eredetű tumor a mélyebb kötőszöveti állományba nem hatol be, merőben máshogy kezeljük az eltérést. A kezdeti stádiumban lévő, időben felismert daganat legtöbbször még nem szűri be a környezetét, ezért létfontosságú a korai felismerés. A szövettani mintát elemző szövettanásznak (patológusnak) ugyancsak döntő szerepe van, de természetesen a korrekt leletnek előfeltétele a megfelelő anyagvétel. Amennyiben a hímvesszőn látható bizonytalan eredetű folyamat a helyi kezelésre 1-2 hónapon belül nem rendeződik, szövettani vizsgálat javasolt. A szövettani mintavételt körülmetéléssel célszerű kiegészíteni a gyulladás kiújulásának megakadályozására.

Hogyan kezelik a felületes daganatot?

A kizáróan hámrétegre lokalizálódott daganat kezelése az elváltozás kimetszése. Nem szükséges tehát a szervet csonkítani vagy radikális sebészi megoldáshoz nyúlni. Kisebb szöveti elváltozások esetén a lézersebészetnek is szerepe lehet. Ennek a műtéti megoldásnak kétségtelen előnye, hogy kisebb hegképződéssel jár, így kozmetikai eredménye szebb. További előnyei az eljárásnak, hogy a műtét utánifájdalomenyhébb, és műtét közben kisebb a vérzés. A lézer hátránya hogy szövettani feldolgozásra alkalmas anyagot nem szolgáltat, így a tumormentes alapból mindig biopsziás szövetmintát kell küldeni.

Mi az "infiltratív péniszrák"?

Infiltratív daganatnak nevezzük azt az állapotot, amikor a hámdaganat a mélybe terjedve behatol a környező szöveti struktúrákba, a barlangos testekbe vagy a pénisz szivacsos állományába. A daganat ilyenkor a nyirokerekben gazdag mélyebb szövetekkel is érintkezik, amely miatt gyakoribb a nyirokcsomó- áttét. Amennyiben a nyirokcsomó-áttét kialakult, a beteg gyógyulási esélye jelentősen romlik. Környezeti (regionális) nyirokcsomó a lágyéki és a kismedencei régióban található. Nyirokcsomó- megnagyobbodás nemcsak a daganat terjedésének talaján alakulhat ki, hanem igen gyakori a gyulladásos eredetű nyirokcsomó-duzzanat is. A kettő elkülönítésére szöveti mintavétel indokolt. Célravezető a beavatkozás előtt hosszabb ideig antibiotikumot alkalmazni.

Hogyan kezeljük az előrehaladott hímvesszőrákot?

Az előrehaladott állapot kezelése a daganat és a környéki nyirokcsomók radikális eltávolítása. A mélyre haladó folyamat esetén a hímvessző csonkolása szükséges, kb. 1 cm-es daganatmentes széllel. Amennyiben a daganat eltávolítása után a pénisz a vizelés véghezvitelére sem alkalmas, a húgycső gáton keresztüli kivezetését végezzük el, amelyet alkalmanként a herék eltávolításával szükséges kiegészíteni. Ezt a műtétet nevezzük emaszkulanizációnak. Nem kell magyaráznunk, hogy az urológiai és onkológiai beavatkozások mellett a beteg pszichés vezetést is igényel.

Mi a teendő nyirokcsomó-áttét esetén?

A hímvessző-daganatos beteg életkilátásait a nyirokcsomó-áttét megléte szabja meg. Amennyiben az előbb említett antibiotikum-kezelés után végzett képalkotó vizsgálatok nagyobb nyirokcsomókat mutatnak, vagy a daganatos folyamat kiterjedtsége nyirokáttétet valószínűsít, nyirokcsomó-eltávolítást kell végeznünk. Mivel a kétoldali nyirokutak összeköttetésben vannak, a műtétet mindkét oldalon el kell végeznünk. Elkülönítünk felületes és mély, lágyéki és kismedencei nyirokcsomókat. A műtét kiterjesztését a daganatos stádium határozza meg. A műtét után a sebgyógyulás legtöbbször elhúzódó, amely oka a nyirokcsorgás és a sebfertőzés.

Milyen utókezelések jönnek szóba?

Sajnálatos módon a hám eredetű hímvesszőrák a kiegészítő sugár- és kemoterápiás kezelésekre jórészt nem reagál. A csekély számban észlelt javulások miatt ezeket a kiegészítő kezeléseket többször elvégezzük, a sugárkezelés azonban a nyirokcsomó-eltávolításon átesett, amúgy is nehezen gyógyuló seb duzzanatát növeli, a kemoterápia pedig tovább ronthatja az amúgy is legyengült beteg általános állapotát. Mivel a péniszrák ritkábban ad távoli áttétet, a beteg szomorú sorsát a helyi daganatos progresszió határozza meg. Ezért is van nagy jelentősége a nyirokér-ambulanciáknak és a hospice szolgálatoknak.

Cikkünk forrása a SpringMed Kiadó Kérdezz! - Felelek! sorozatának Urológiai betegségek (2009.) című kiadványa. A kötet csaknem 300 kérdést és feleletet tartalmaz, közérthető nyelven, szakavatott urológus orvos szakértők (dr. Böszörményi Nagy Géza,dr. Flaskó Tibor, dr. Majoros Attila, dr. Nyirády Péter, dr. Romics Imre) tollából.

Megrendelhető a SpringMed Kiadó webáruházában.