Vesekövek típusai és diéták: nem mindegy, mitől fáj!

Most a kőanalízis és vizeletvizsgálat után felismerésre került összetevők figyelembevételével megfogalmazott, célzott étrendi javaslatok kerülnek ismertetésre.

Kalcium tartalmú vesekő

2,5 l/nap vizeletürítés esetén csökken a vizeletben a kalciumsó túltelítettsége, amely napi 3 l folyadék fogyasztásával biztosítható.

Naponta 0,8-1 g/ttkg fehérjebevitel javasolt, de a napi maximális mennyiség ne haladja meg a 91 g-ot. A tej és tejtermékek kivételével meg kell szorítani az állati eredetű fehérjeforrások fogyasztását (pl. húsok, húskészítmények).

A kalciumban szegény étrend csökkenti ugyan a vizelet kalciumszintjét, de fokozza az oxalátürítést, és így kőképződéshez vezet, ezért a javasolt kalciumbevitel a normál ajánlásnak felel meg (1000-1200 mg/nap).

Oxalátkő esetén

Az oxálsav étrendi bevitelének csökkentése csak részben segít, mivel az oxálsav a közti anyagcserében is képződik. Az oxalátban gazdag élelmiszerek, és a belőlük készült ételek fogyasztásának a megszorítása (max. 40-50 mg/nap oxalát) csak azoknál a betegeknél lesz hasznos, akiknél az oxálsav fokozott felszívódása áll az oxalátkő hátterében pl. krónikus gyulladásos bélbetegségnél, krónikus hasnyálmirigy-elégtelenségnél. Ebben az esetben érdemes a kalciumbevitelt megnövelni, mert a bélben megkötött oxálsav kalcium-oxalát formájában kiürül a széklettel. A magas oxálsavtartalom miatt a fekete és zöld teák fogyasztását is javasolt mellőzni, bár tej hozzáadásával kevesebb oxalát szívódik fel belőlük. A gyógynövényteák lényegesen kevesebb oxalátot tartalmaznak, így elfogadható alternatívát jelentenek.

Jelentős oxálsav tartalmú nyersanyagok

Forrás: Rodler, 2005

Kutatások tárgyát képezi és a későbbiekben a visszatérő vesekövesség megelőzésében előnyös lehet az oxalát lebontásáért felelős Oxalobacter formigenes probiotikumként történő alkalmazása.

A B6-vitamin csökkent oxalátkiválasztódást idéz elő, így a B6-vitaminban gazdag élelmiszerek fogyasztása javasolt: máj, hús, hal, tejtermék, hüvelyesek, élesztő, tej és a tojás.

A túlzott mennyiségű C-vitamin bevitelt (1000 mg/napnál több) érdemes mellőzni, mert az aszkorbinsavból oxálsav keletkezik. A javasolt C-vitamin bevitel 90 mg/nap.

Húgysavkő esetén

Keletkezésében szerepet játszik a köszvény, a rosszindulatú daganatos betegségek és a szalicilátok nagyobb adagjának tartós, rendszeres szedése, amelyek jelentősen növelhetik a húgysavürítést és ezáltal a húgysavkő kialakulását.

Mérsékelt fehérjetartalmú (0,8-1g/ttkg/nap), purinszegény étrend javasolt. A nyersanyagok purintartalmát csökkenthetjük előfőzéssel (sütés, párolás előtt), főzéssel (ebben az esetben a főzőfolyadék nem kerül elfogyasztásra), a főzőlé leöntésével. A kioldódott purin miatt nem javasolt fogyasztásra az erőleves, a húsleves, a kocsonya, a sült húsok szaftja.

Lúgos vegyhatású vizeletet eredményező táplálékokat kell az étrendbe beiktatni, mert bázikus közegben a húgysav nehezebben csapódik ki. Jó hatásúak a citrusos italok és az alkalikus ásványvizek (Salvus, Parádi, Bánfi), melyekből napi 2-3 dl javasolt. A húgysavkövek képződését megelőzheti a fekete ribizlilé rendszeres fogyasztása Az alkoholos italok fogyasztása kerülendő.

Igen magas purin tartalmúak 150-1000 mg között és magas purin tartalmúak 75-150 mg között:

Forrás: Rodler, 2005

Cisztinkő esetén

Naponta 3-4 l folyadékbevitel megelőzheti a cisztin kristályosodását. Az állati fehérjék, különösen a magas metionin- és ciszteintartalmú élelmiszerek fogyasztását korlátozni kell: túró, sajt, tojásfehérje, hal, hús. Citrusos (narancs, citrom, lime) italok, friss paradicsomlé, dinnye fogyasztása segíthet a vizelet lúgosításában. ű

Struvit kövek esetén

Húgyúti fertőzések pl. Proteus mirabilis, Pseudomonas, Klebsiella, nyomán keletkezhetnek, mivel ezek a kórokozók nagy mennyiségben képeznek ammóniumot (és szén-dioxidot), ezáltal alkalikussá válik a vizelet. A fertőzéses eredet miatt az étrendnek nincs meghatározó szerepe, a vizelet lúgosítása elkerülésének kivételével.

forrás: MDOSZ