Agyvelőgyulladás (encephalitis) alatt az agyszövet gyulladását értjük, amelyet bármilyen típusú kórokozó kiválthat, leggyakrabban azonban vírusfertőzések állnak a hátterében. A rizikó aherpeszvírusa, illetve a gyerekkori fertőzőbetegségek (varicella, mumpsz, kanyaró) vírusa esetén a legmagasabb. Általánosságban elmondható, hogy az agyvelőgyulladásra fogékonyabbak a gyerekek, az idősek, továbbá azok, akiknek legyengült az immunrendszere.
Hogyan lehet diagnosztizálni az agyvelőgyulladást? Kik szorulnak hosszabb rehabilitációra? Miért fontos a kutyák veszettség elleni oltása? Az agyvelőgyulladásról bővebben Betegségek A-Z rovatunkban olvashat!
Enyhe lefolyás esetén a probléma csupán visszafogottabb tünetekkel jár, így fejfájással és lázzal, valamint felléphet hányás és rossz közérzet, izomfájdalom. A betegség súlyosbodásával jelentkeznek igazán komoly panaszok, mint tudatzavar, bénulások, epilepsziás rosszullétek, beszéd- és látászavar, ügyetlen mozgás és agyidegbénulás, végső soron pedig légzési és keringési zavarok.
A legsúlyosabb szövődményt a beteg halála jelenti. Összességében a gyógyulási esélyeket nagyban meghatározza afertőzéssúlyossága. Akullancsokozta agyvelőgyulladásnál például 1-1,5 százalékos halálozási arányról beszélhetünk, míg enyhe esetekben gyakran előfordul, hogy nem is diagnosztizálják a gyulladást.
A vírusos encephalitisek, így például a kullancscsípés okozta agyvelőgyulladás is megelőzhető védőoltással. Akiket beoltottak, eleve nem betegszenek meg.
Az agyvelőgyulladásról részletes cikket olvashat Betegségek A-Z rovatunkban!
