Hetek óta az Amazonas-medence őserdeiben pusztító tűz tartja lázban a világot. A lángokat egyelőre nem tudják megállítani, sőt, a kutatók újabb és újabb tüzeket észlelnek a térségben. Az eseményre irányuló óriási figyelem nem véletlen: a térséget a Föld tüdejének is nevezik, hiszen a dzsungel fái megkötik a globális felmelegedést felgyorsító szén-dioxidot, és helyettük éltető oxigént lélegeznek ki a fotoszintézis melléktermékeként. Az Index cikkéből azonban kiderül, hogy az esőerdő valójában nem termel oxigént.
A fák szén-dioxid-források
Hogy lett a 16-ból 20?
A trópusi erdők a globális fotoszintézis 34 százalékáért felelősek. A becslések szerint a teljes szárazföldi fotoszintetizáló növényzet 124 petagramm (vagyis ugyanennyi gigatonna) szén-dioxidot nyel el, és eközben 330 petagramm oxigént lélegez ki. Az Amazonas-medence esőerdeje ebből 16 százalékkal részesedik, ezt szokták 20-ra kerekíteni, magyarázza a cikk.
A cikk kiemeli, a kutatások egyáltalán nem igazolják azt a közhiedelmet, hogy az esőerdő termeli a légköri oxigén 20 százalékát vagy éppen nyeli el a légköri szén-dioxid 20 százalékát. Yadvinder Malhi, az Oxfordi Egyetem ökológusprofesszora szerint ez a 20 százalékos adat egy félreértelmezett Science-cikkből származik. A valós adat 16 százalék körül mozog, és még ez sem teljesen pontos, hiszen csak a szárazföldi oxigéntermeléssel számol, illetve ez nem a nettó termelés, mert a fák maguk is lélegeznek be oxigént, és bocsátanak ki szén-dioxidot.
A másik fontos dolog, hogy mérések eredményei alapján az esőerdő nem csökkenti, sokkal inkább növeli a légköri szén-dioxid mennyiségét, vagyis a fák szén-dioxid-forrásként működnek. A jövőben pedig a helyzet egyre rosszabb lesz: a talaj leromlása miatt folyamatosan csökkenni fog az esőerdei fák szén-dioxid-megkötő képessége, és egyre több szén fog felszabadulni belőlük.
Czabán Dávid biológust is idézi a cikk, aki megerősíti, hogy az esőerdők nem termelnek plusz oxigént, ugyanis ami ott képződik, azt felhasználják maguk a növények, az állatok, illetve a lebontó szervezetek. "Ez leginkább abból látszik, hogy az esőerdőkben nem képződik humusz, azaz a talajban nem raktározódik szerves anyag. Erre utal vöröses színe is. Ezért sem lehet az esőerdőirtás után felszabadult talajokban hosszú ideig gazdálkodni, mert hamar kimerülnek" - mondja a szakember.
Nem lehet mindent az erdőtüzek számlájára írni
Természetesen mindettől függetlenül az erdőtüzek negatív hatásaihoz nem férhet kétség, hangsúlyozza a cikk. A helyi klíma, az esőerdő ökoszisztémája, biodiverzitása, a helyi lakosság egészsége is megszenvedi a lángok pusztítását, ám a légköri oxigén fogyása miatt nem kell őket okolni.
Kiderült, így gyógyít az erdő - részletekért kattintson ide!
