A kutatók megállapították, hogy 1950 óta megháromszorozódott a szélsőségesen meleg napok száma Európában és a nyarak általában melegebbek lettek. Eközben a szélsőségesen hideg napok száma a felére csökkent, a telek pedig enyhébbé váltak a klímaváltozás következtében. A tanulmány szerint Európa egyes részei gyorsabban melegszenek, mint ahogyan azt a korábbi klímamodellek előre jelezték.
3 Celsius-fokos a különbség
Éghajlattörténésszel próbáltuk megfejteni, hogy milyen időre számíthatunk a Kárpát-medencében úgy 30-40 év múlva. A cikket itt találja!
A kutatók tisztában voltak azzal, hogy Európa melegszik, de a szélsőséges hőmérsékletekről készült korábbi kutatásaikban a hosszú távú változásokat elemezték. Új tanulmányukban Ruth Lorenz és munkatársai az európai meteorológiai állomások 1950 ás 2018 közötti megfigyelési adatait használták fel, majd megvizsgálták, hogyan változtak a legmelegebb és a leghidegebb szélsőséges értékek. Kimutatták, hogy a szélsőségesen meleg napok átlag 1,3 Celsius-fokkal, a szélsőségesen hidegek pedig 3 Celsius-fokkal lettek melegebbek.
A legmelegebb és leghidegebb éjszakák is jelentősen melegedtek - jobban, mint a nyári és téli középhőmérséklet. Európa egyes térségeiben pedig drasztikusan eltérő hőmérsékleti trendeket mutattak ki. Közép-Európában például évtizedenként 0,14 Celsius-fokkal voltak melegebbek a szélsőséges napok, ami a tanulmányozott időszakon belül majdnem 1 Celsius-fokos emelkedést jelent. A vizsgált meteorológiai állomások 90 százaléka megerősítette az időjárás melegedését.
