Hasgörcsök, bélpanaszok

Magyarország lakóinak ötöde szenved az IBS-től

Magyarországon a halálozási okok között az első helyen vannak a szív-keringési betegségek, ezt a daganatok és a balesetek követik leggyakoribb előfordulással. A mindennapjainkat, életminőségünket viszont sokkalta inkább meghatározzák azok a funkcionális gyomor- és bélbetegségek, amelyek nem feltétlenül halálos kórok, de nagyon kellemetlen, hangulat- és teljesítményrontó tünetekkel járnak, és becslések szerint a hazai felnőtt lakosságnak legalább az egyötödét érintik - mutatta be Újszászy László professzor, osztályvezető főorvos, az "Alapítvány a vastagbélbetegekért" kuratóriumának elnöke, az IBS szekció alapítója.

Magyarországon gyakorlatilag népbetegséggé lett az irritábilis bél szindróma, az IBS: a lakosság mintegy 15-20%-a, azaz 1,5-2 millió ember szenved a tünet-együttesétől. Az IBS idült funkcionális bélműködési rendellenesség, amely krónikus vagy visszatérő emésztőszervi tünetek jellegzetes kombinációja. Fő tünete a rendszeresen visszatérő görcsös hasfájás, mely gyakran sürgető székelési ingerrel, heves hasmenéssel vagy székrekedéssel párosul, vagy ezek váltakozása jellemzi. A puffadás, teltségérzet, esetleg gyomorégés, vagy a fehéres nyák megjelenése a székletben az IBS másik fő tünete. Sok IBS-ben szenvedő beteg a nap végére akkor is puffadt, ha egész nap alig evett valamit. Olykor gyulladás, fekély- vagy epebetegség tüneteit mutatja, de ezek a laborvizsgálatokkal kizárhatók.

Az IBS kimutatható szervi eltérés nélküli betegség. Ez azonban nem könnyíti, inkább megnehezíti az orvos és a beteg dolgát egyaránt: sok orvos ma még nem ismeri fel az IBS-t, nem tud vele mit kezdeni, a beteg pedig elégedetlen az orvossal, teli van szorongással, súlyosabb betegségtől, pl. daganatos megbetegedéstől, ráktól fél. Bagatellizálni a betegséget már csak azért sem lehet, mert gyakran az IBS-es beteg súlyosabbnak éli meg az állapotát, az életminőségét rosszabbnak, mint egy súlyos szervi bajban szenvedő: fokozott fájdalomérzésről számol be, a napi aktivitása csökken, egyre nő az orvosi viziteinek és a betegállományban töltött napjainak száma, és ami a legelképesztőbb: az élete folyamán akár több feleslegesen elvégzett műtéten is áteshet. Van, aki epe-, más nőgyógyászati műtét vállal a visszatérő fájdalmai miatt, de ezek nem enyhítenek a panaszain. Ugyanakkor magas azoknak az aránya akik panaszaik ellenére sohasem fordulnak orvoshoz.

Lehetséges okok

Azirritábilis bél szindrómakrónikus probléma, oka pontosan nem ismert. Általában fiatal felnőtt korban jelentkezik. Az IBS-t rövidebb-hosszabb tünetmentes időszakok jellemzik és egyénileg változó, hogy milyen hatásra jelenik meg. Lehet, hogy az abnormális bélmozgásokat éli meg a beteg fájdalomként, vagy a normális ingerekre reagál másként a szervezete. A tünetek kialakulásában a bél fokozott érzékenysége (irritábilitás), az összerendezett bélmozgás zavara és a fokozott fájdalomérzés játszik szerepet. A külső hatások is befolyásolhatják. Leggyakrabban a túlzott idegeskedés, munkahelyi gondok, a stressz hatására jelennek meg a panaszok.

Más kiváltó ok bizonyos ételek fogyasztása, vagy az étkezési szokásban keresendő, így van akinek a tejet kell kerülnie, míg másoknak a rostban gazdag székelykáposztával vannak gondjai. Biztosra vehető az is, hogy a dohányzás, a drog és az alkohol lényegesen felerősíti az IBS kialakulásának lehetőségét, amihez az öröklött és szerzett tényezők, a családi modell is hozzájárulhat. A tünet-együttes leggyakrabban a 20 és 50 év közötti, aktív, dolgozó nőket érinti, de elvileg bárkinél és bármely életkorban előfordulhat, csak annyi a biztos, hogy az ezzel a betegséggel orvoshoz fordulók között messze magasabb a nők aránya, a betegeknek csupán kb. egyharmada férfi. Az IBS egyre inkább a ma terjedő "menedzserbetegségek" egyike: a nyugati civilizációkban gyakoribb, és például az afrikai őslakos fekete népcsoportoknál nemigen diagnosztizálták.

Lelki szövődmények

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek enyhe és középsúlyos panaszok esetén csak ritkán fordulnak orvoshoz, de súlyosabb tünetek esetében is csak minden harmadik, negyedik beteg jelenik meg orvosánál. A betegség hosszútávon sem okoz komoly szövődményeket, de a mindennapi életet érezhetően megkeserítheti. Például akiknél székelési problémákkal, gyakori hasmenéssel, fokozott bélgáz-képződéssel jár együtt az IBS, nem szívesen utaznak, mennek társaságba, előbb-utóbb a munkahelyükön is kellemetlenségük támad emiatt.

A tünetekhez gyakran társulnak lelki problémák, nyugtalanság, alvászavar, szorongás, nyomott hangulat stb. A betegek egy részére jellemző, hogy betegségükkel öntudatlanul szeretetet, gondoskodást akarnak "zsarolni", ugyanakkor önmagukat, nyavalyájukat is elviselhetetlennek érzik, stigmaként élik meg. Orvos, beteg és a környezet együttes gondolkodására, felismerésére van szükség: az érintett nem hipochonder és nem bolond, hanem valóban beteg, akinek nem organikus, hanem működési zavara van. Sajnos, ennek a betegségnek a pszichés feldolgozását nehezíti, hogy az európai kultúrában az emésztőcsatorna működése végletesen tabu témának számít: a vécé a legintimebb terület, még sokkal inkább, mint a hálószoba...

Terápiás lehetőségek

Mivel a betegség okát pontosan nem ismerjük és végérvényesen meggyógyítani sem lehet, a kezelés tüneti, azaz a panaszok enyhítésére, megszüntetésére irányul. Az IBS kezelése tehát komplex folyamat, melynek során nem csak a tünetek okának feltárásával, kezelésével kell foglalkozni, hanem a kiváltó okok csökkentése, megszüntetése és a lelki támogatás is igen komoly feladat. A diagnózis felismerése után a legfontosabb a felvilágosítás. megértetni a pácienssel ennek a betegségnek a természetét, megnyugtatni őt arról, hogy nincs súlyos következményekkel járó szervi elváltozása, elmagyarázni, milyen ingadozások várhatók a kezelés során a tünetek erősségében és így tovább.

A tünetek függvényében a kezelésben szerepet játszhat a pszichoterápia, az életmódi, táplálkozási tanácsok (mely önmagában is javulást eredményezhet) és különféle gyógyszerek, amelyek a három fő tünet - a fájdalom, a székelési zavarok (hasmenés, vagy székrekedés, vagy azok kombinációja) és a puffadás - intenzitását csökkentik. Ahány beteg, annyiféle a kezelés is, nincs egyedül üdvözítő módszer. A diéta része lehet ennek, de inkább az általános életviteli tanácsok részeként ajánlják, előfordulhat például, hogy egyszerű konyhatechnológiai módosítások is gyengíthetik a tüneteket: például sütés helyett főzés, párolás, vagy másfajta olaj használata. Gyógyszeres kezelésnél általában mindig a domináló tünet határozza meg az alkalmazott gyógymódot, hogy fájdalomcsökkentésre, hashajtóra, hasfogóra, puffadásgátlóra, nyugtatóra, antidepresszánsra vagy más szerre van szükség.

Létezik ma már olyan komplex gyógyszer is, amely mindhárom tünetet egyszerre képes rendezni. Újszászy professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy ebben a betegcsoportban nagyon sok kallódó betegsors van: a beteg, a család, a háziorvos, a gasztroenterológiai szakrendelés és az egész társadalmi környezet hozzáállásának változása kell ahhoz, hogy az IBS-ben szenvedők is hozzájussanak az állapotuknak megfelelő kezeléshez.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Vannak olyan veszélyjelek, amelyek esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni annak is, aki netán ódzkodna ettől. Mivel az IBS tünetei más betegségeket is elfedhetnek, érdemes orvoshoz fordulni, hogy a komolyabb problémákat kizárhassuk. Feltétlenül orvosi kivizsgálást igényel, ha a beteg idősebb, azaz ha a tünetek első alkalommal 50 év felett jelentkeznek, ha a panaszok hirtelen lépnek fel, ha a beteg véres székletet vagy hirtelen fogyást tapasztal, vagy ha a tünetek tartósan fennmaradnak kezelés ellenére is.

Egy ilyen kivizsgálás alkalmából a megfelelő vizsgálatok elvégzését követően, a családorvosunk szükség esetén további kivizsgálás céljából gasztroenterológus szakorvoshoz segítségét kérheti.