Az európai méhpopuláció haldoklik, és egyre több a kihalással fenyegetett beporzófaj. A probléma fő okai az emberi tevékenységben, az urbanizációban, a monokultúrában, a méheket fenyegető különböző betegségekben, valamint a beporzók számára káros növényvédő szerek használatában keresendők.
A friss adatok szerint a méhek téli halálozási aránya 5-10 százalékról 25-40 százalékra nőtt. A méhcsaládok azonban egyre gyakrabban halnak ki már a nyár folyamán is, a beporzófajok pedig még súlyosabb veszteségeket szenvednek. A drasztikus hanyatlás miatt egyre fontosabb a mézelő méhek szerepe a beporzásban. A háziméhek állománycsökkenése azonban a méhészeti gondozás miatt kevésbé szembetűnő, ugyanis folyamatosan új családokkal töltik fel a megsemmisült telepeket.
A méhek ezért fontosak
A méhészeti ágazat fontossága jóval meghaladja a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulását, ugyanis a terméshozamok több mint 80 százaléka, valamint az európai élelmiszer-termelés 75 százaléka függ a méhek beporzásától.
Magyarországon mintegy 20 ezer család foglalkozik méhészettel, és az 1,2 millió méhcsalád évente nagyjából 20-25 ezer tonnányi mézet termel. Az egy főre jutó mézfogyasztás azonban mindössze évi 1 kilogramm. További részletek itt!
"Az ökológiai egyensúly fenntartásához szükséges feltételek biztosítása kulcsfontosságú, mivel a beporzás hiánya miatt a terméshozam csökkenhet. Ha a háziméhek nem tudják pótolni a vad beporzók számának csökkenését, az ökológiai egyensúlyhiány valószínűleg közvetlenül fogja fenyegetni az egész mezőgazdasági ágazatot és az élelmiszeripart. Ennek értelmében a méhészeti ágazat fenntartása és javítása az egész társadalmat szolgálja" - magyarázta az agrárminiszter.
Egyre kevesebb a méhész
A méhészek munkája alapvető fontosságú, ugyanis a méhpopuláció megóvása múlik rajtuk. Azonban egyre több méhész dönt úgy, hogy a méhészeti termékek piacán jelentkező nehézségek miatt leállítja a termelést. A méhészeti termékeket tekintve az Európai Unió (EU) csak félig önellátó, ugyanis évente több százezer tonna importra van szükség. Az unión kívülről - főleg Kínából - származó méz azonban gyakran rosszabb minőségű, ugyanakkor jóval olcsóbb.
Az európai méhészek magasabb színvonalon és szigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályok szerint termelnek, ezekkel az árakkal viszont nem képesek versenyezni. Tehát nem tudnak mézet előállítani a megélhetésüket garantáló áron. A méhészeknek ez esetben másik jövedelemforrást kell keresniük, ami a méhcsaládok további csökkenésével járhat.
