A hétköznapi konyhasót többségében nátrium- és kloridionok alkotják. Egy átlagos felnőtt szervezetében mintegy 80-100 gramm nátrium található, nagyobb részben oldott állapotban. Ez az ásványi anyag szükséges a sav-bázis egyensúly fenntartásához, az idegrendszeri ingerületek átviteléhez, a megfelelő izomműködéshez, a szénhidrát- és fehérje-anyagcseréhez, továbbá szerepe van a folyadékháztartás szabályozásában is.
Hogyan kell kezelni a magas vérnyomást? Részletek itt.
Ahogy azonban a szólás is tartja: jóból is megárt a sok, avagy mondhatnánk ezúttal, hogy sóból is megárt a sok. A túlzottan magas nátriumbevitel ugyanis fokozza a test folyadékvisszatartását, ezáltal hozzájárul a magas vérnyomás (hipertónia) kialakulásához, mi több, annak egyik legáltalánosabban előforduló rizikófaktora világszerte. Mindez hosszú távon - más rizikófaktorokkal közösen - súlyos szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. Habár a nátrium minden élelmiszerben megtalálható valamilyen mértékben, túlnyomó többségét sófogyasztással visszük be.
Lássuk tehát, hogy mi mindent érdemes észben tartani, amikor a vasárnapi húsleves mellett ülve a sótartóért nyúlunk.
-
Mi a magasvérnyomás-betegség?
A vérnyomás az a nyomás, amelyet az erekben keringő vér az érfalra kifejt. Hipertóniáról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm értéket. Az első szám a szisztolés vérnyomást jelöli, amely a szív összehúzódásakor jelentkezik, míg a második a diasztolés érték, amely az összehúzódások közötti szünetekre jellemző.
-
A magas vérnyomás veszélyei
A legtöbb esetben nem könnyű felismerni a problémát, ugyanis amagas vérnyomásrendszerint nem okoz jól beazonosítható testi tüneteket. Fontos lenne ugyanakkor az időben kialakított diagnózis, kezelés nélkül ugyanis életveszélyes szövődményekkel járhat a hipertónia, beleértve a szívinfarktust és a stroke-ot is. Emellett a kórkép hozzájárul az érelmeszesedéshez, valamint vesekárosodást is előidézhet.
-
Mennyire gyakori a hipertónia?
Igazi népbetegségről beszélhetünk a magas vérnyomás kapcsán: az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján akár egymilliárd ember is élhet a Földön kezeletlen magas vérnyomással. Világszerte mintegy 7,5 millió ember haláláért tehető felelőssé ez az állapot évente, ami az összes haláleset közel 13 százalékát jelenti. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint majdnem 3 millió felnőttet érint a hipertónia - legalábbis ennyien fordulnak háziorvoshoz a betegséggel. Összehasonlításképp: ez több mint háromszor magasabb a cukorbetegek számánál.
-
Prevenció és sóbevitel
Számos rizikófaktort ismerünk, amelyek fokozzák a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Ezek között akadnak olyanok, amelyeken nem lehet változtatni, mint például az életkor, a rassz és a családi kórtörténet. Éppen ezért érdemes fokozott figyelmet szentelni azokra a tényezőkre, amelyek az életmódunkkal függnek össze. E körbe tartozik a sófogyasztás is, egy kis tudatossággal ugyanis könnyen elkerülhető, hogy túllépjük az ajánlott napi nátriumbevitelt.
-
Mennyi só kerülhet az ételbe?
Tekintettel a probléma elterjedtségére, számos kutatás vizsgálta már, hogy miként hat a nátriumbevitel az emberi szervezetre, illetve a vérnyomásra. Az így kapott eredmények alapján a WHO felnőttek számára napi 2000 milligramm nátriumot ajánl, amely körülbelül 5 gramm, azaz egy csapott kávéskanálnyi (!) konyhasónak felel meg.
-
Ennyi sót eszünk meg naponta
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (korábban Országos Élelmezés- és Táplálkozás-egészségügyi Intézet, OÉTI) 2014-es felmérése szerint a magyar felnőtt lakosság nátriumbevitele sokszorosan meghaladja az ajánlott 2000 milligrammos értéket. A nők kétszer, a férfiak háromszor több sót fogyasztanak el a kelleténél. A többlet főként a fehér és félbarna kenyerekből és a húskészítményekből, azaz felvágottakból, kolbászokból és konzervekből származik.
-
Hogyan csökkenthetjük a nátriumbevitelt?
A sófogyasztás visszafogása nem az ebédlőasztalnál, de még csak nem is a konyhában kezdődik, hanem a boltban. Vásárlásnál minden terméknél érdemes ellenőrizni a termék címékéjén, hogy mennyi sót tartalmaz. Ez eleinte igen időigényes feladatnak bizonyulhat, idővel azonban rutinkérdéssé válik, hogy a jól bevált élelmiszerek közül mit érdemes választanunk. A főzés során is érdemes inkább az alapanyagok ízvilágával játszani, beleértve például a különféle zöldségeket és fűszereket. Előbbiek esetén lehetőség szerint használjunk mindig friss vagy mirelit készítményeket a tartósítottak helyett. Fogadjuk el továbbá, hogy a nyersanyagok természetes ízét kár elrontani sózással, azaz a szendvicsekhez fogyasztott paradicsom, paprika, uborka vagy retek bizony natúr formában is finom.
-
Egy hű szövetséges
Hasonló testi funkciókban lát el feladatot a kálium is, mint a nátrium. Csakhogy míg utóbbi emeli a vérnyomást, addig a kálium éppen ellenkezőleg hat. A WHO a két ásványi anyag ajánlott napi bevitelét egyenlő arányban határozza meg, azaz 2000 milligramm nátrium mellé 2000 milligramm káliumot is javasol. Tekintettel azonban a magyar lakosság sófogyasztási szokásaira, a hazai ajánlás valamivel magasabb, napi 3500 milligrammos káliumbevitelt fogalmaz meg. Ettől mind a férfiak, mind a nők elmaradnak valamelyest, habár az összkép nem annyira kirívó, mint a nátrium tekintetében. Öröm az ürömben, hogy a káliumpótlás egyáltalán nem nehéz feladat, hiszen minden élelmiszerünkben megtalálható kisebb-nagyobb mennyiségben. Ezzel együtt a leggazdagabb források közé a teljes kiőrlésű gabonák, a gyümölcsök és a zöldségek tartoznak, például a banán, a szilva, a szőlő, a burgonya, a dió és a szárított gyümölcsök.
-
Mivel pótolható a só?
Egy 2014-es brit kutatás rámutatott, hogy a sós ételekre vonatkozó ízlés nagy mértékben megszokás kérdése is. Egy önkéntesek bevonásával zajló kísérlet során hagyományos paradicsomlevessel és mintegy a felére csökkentett sótartalmú paradicsomlevessel kínálták a résztvevőket. Utóbbi típust natúr és oregánóval fűszerezett formában is feltálalták. A vizsgálat eredményei végül kimutatták, hogy az extra ízesítés nélküli levest sokkal sótlanabbnak találták a tesztalanyok, mint az oregánóst, holott mindkét esetben pontosan 57 százalékkal volt alacsonyabb a fogások sótartalma. A kutatás alapján is jól látszik tehát, hogy egy-egy apró trükkel milyen könnyen megszabadulhatunk a vágyaink által diktált sómennyiség egy részétől. Enyhén sós íze miatt például érdemes lehet kipróbálni ételeinkben a közönséges vasfüvet, avagy verbénát is.
-
A pajzsmirigy támogatója
Érdemes leszögezni, hogy nem arról van szó, hogy teljesen meg kellene fosztani a szervezetünket a konyhasótól. Mértékkel nyugodtan ízesíthetjük vele az ételeinket, aminek a szükséges nátriumbevitel biztosítása mellett akad egy másik komoly előnye is. Magyarország területének mintegy négyötöde jódban szegény, azaz a földben termesztett növények jódtartalma is elmarad az ideálistól. Amennyiben pedig nem jutunk hozzá elegendő mennyiségben ehhez az ásványi anyaghoz, úgy az egész szervezetre kiható következményei lesznek. A jód ugyanis a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotóeleme, emiatt hiány esetén a szerv alulműködésére és megnagyobbodására kell számítani. Éppen a hiánybetegségek megelőzése érdekében lehet jódozott konyhasót is kapni itthon a boltokban.
